Egyik régebbi barátnőmhöz mentünk állatnézegetőbe: láttunk malacot,
libát, gyöngytyúkokat, nyuszikat. Biusnak nagy tetszett és lelkesen
mesélte az élményt, együtt nevettünk, hogy milyen büdös a malac. De
mindezt csak utólag. Akkor félt, sőt szinte pánikban volt és haza
akart jönni.
A gyöngytyúkok hangosak voltak, a disznók hatalmasak, és soha nem
hallott mély hangon mormogtak. Mennyire más, mint a képeskönyvek
barátságosra rajzolt kismalacai.
Lehet, hogy a tavaszra tervezett állatkertet is eltoljuk későbbre.
--
Ilcsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!