Már tényleg nincs sok hátra, de ezek az utolsó napok nagyon lassan telnek. Minden percben azt várom, hogy hát ha történik valami, de sajnos hiába várom.
Ami viszont esemény az az, hogy -bár az eredményeim még mindig jónak mondhatók-, de már sajnos nem annyira mint mondjuk egy hete. A viszketés is újra "támad", persze szelídebb verzióban, mint régen. Megnyugodni csak akkor tudnék, hogy ha kint lenne Lackó. Ki tudja, hogy mi zajlik a szervezetemben?! Szerintem senki, még a dokik sem. A klinikán ijesztgettek, itt most pont az ellenkezője.Én teljesen nyugodt voltam eddig, de most már nagyon várom, hogy megszülessen.
Holnap még sajnos mennem kell vérvételre is a kórházba.
Most Lackónál lesz szüléstörténet, ami Nálad Bius elmaradt. A blogíráshoz csak akkor kezdtem hozzá, amikor már héthónapos nagylány voltál. A nagy eseményből az a pillanat rögzült egyébként, amikor megszülettél: emlékszem az arcocskádra és az összeráncolt szemöldöködre, ahogy körülnéztél. "Hát én meg hová kerültem?"-ez volt Rád írva. Imádnivaló voltál és olyan rossz érzés volt, hogy várni kellett arra, hogy magamhoz ölelhesselek.
Megpróbálok aludni most délután (éjjel sajnos nem megy). Rám is fér tehát az alvás, és az idő is gyorsabban telik így. Mert most úgy vánszorog, mint a csiga.
Apropó csiga: imádod őket Bius: megkeresgéled a kertben és elviszed őket sétálni a dömperedben...
Ma átnéztem újra (és remélhetőleg utoljára) a táskáimat. Van egy nagy táska, amit az osztályra viszek, és egy kicsi, amit a szülőszobára. Sorrendbe tettem az összes papíromat, van egy kazal. Tettem be szőlőcukrot is. Hát igen, én még vajúdás közben is képes vagyok enni.
Annyira előttem van, milyen türelmetlen voltam én is az utolsó napokban... főleg Áginál, aki 40+1-re született. Arra próbáltam gondolni, hogy minden nap ajándék, amit odabent tölt, velem szimbiózisban... A kijövetel így is úgy is elérkezik, de ha egyszer kibújt, sosem lesz már újra odabent... De persze, nem sokkal lettem tőle türelmesebb :D
VálaszTörlésAmiatt ne aggódj, hogy nincs semmi előjel :) Elég egy pattanás, amit ömlő víz; vagy egy hirtelen fájás, amit 10 perc múlva egy következő követ... előjelek nélkül is meg tud érkezni a csoda!
Most nézem a vonalzód: "3 days to go"... Istenkém, de izgalmas!
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésigen, már tűkön ülök:)!