Gyorsan eltelt az ünnep. Újra hétköznapok következnek.
Aztán, amikor jobban belegondoltam, rájöttem, hogy Biusnak az a bizonyos ajtónyitása és Lackó sikítása volt, ami az ünnep része volt. E kétségtelenül szép pillanat után visszazökkentettek a hétköznapokba. Mert Karácsony ide, Szenteste oda: gyerekek ők. Hisztizők, veszekedők, verekedők,szobatisztasággal küzdők,szinte állandóan peluscserére szorulók. A rövid ideig tartó ámuldozás után véget is ért az ünnepi áhitat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!