Olyan fura, hogy tavaly ilyenkor fogalmam sem volt arról, hogy Ádám létezik. Most meg már egy majdnem négyhós férfiember. A legjobb dolog ami történt velünk az utòbbi időben.
Ádám: nagyon örülök,hogy nem hallgattam azokra akik nem akarták,hogy megszülessél. Szeretlek.
Azt sem tudtam még ilyenkor,hogy a 3 gyerekes lét kis korkülönbséggel ennyire nehéz..
De ez által is tanulok nagyon sokat és változom is.
Tavaly még azt sem tudtam, hogy a házassàgunkat is megrendítheti a nagycsaládos lét. De most már tudom, hogy még egy ilyen évet nem bír ki a kapcsolatunk. Vagy- vagy lesz a következő év,és szerintem jó is,hogy ide jutottunk,mert így küzdeni is jobban lehet azért,hogy megmentsük.
Tavaly ilyenkor azt sem tudtuk még, hogy Borics mamát már csak párszor láthatjuk.
Tavaly még sejtelmem sem volt arról, hogy lesznek dolgok,amikben csak olyanok érthetnek meg igazàn,akiknek szintén több kisgyerekük van. És ez nem rossz, csak furcsa még kicsit. Attól még gyönyörűszép lehet a kapcsolatom minden régi és új barátnőmmel gyerekszámtól függetlenül.
Azt sem tudtam tavaly decemberben,hogy Lackó már szaladgálni fog,mert azt gondoltam nála is minden sokkal később lesz.
Azt sem gondoltam még, hogy beszélni fog màr amolyan be-nem-áll- a szája- módon.
Tavaly decemberben azt sem gondoltam még,hogy kislànyom még mindig a szobatisztasággal fog küzdeni.
Azt sem tudtam még,hogy ennyi szép pillanat vár rànk majd. De ezt majd a következő bejegyzésben írom meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!