Kicsit úgy éreztem magam mint Piaget, pedig sehol sem vagyok a méltán
híres pszichológusóriástól. Annyi hasonlóság azonban feltétlenül van
hogy fejlődéslélektani törvényszerűségeket keresek a gyermekeim
megnyilvánulásaiban. És le is jegyzem őket. A kicsik nagyon sokáig
egységekben tapasztalják meg a világot. Sajátos logikával
összekapcsolnak pár történetkockát. Azt "gondolják", hogy ezek a kis
kockák mindig összetartoznak és ha feltűnik egy-egy hasonló elem,
akkor várják a többit is. Maci a játszótéren a babacsúszdás -mászókás
játékot már nagyon ügyin használja. Egyik nap egy óvodás nagyfiú is
csúszdázott mellette, majd a mászókás résznél lemászott és elszaladt.
Maci éppen kifelé kukucskált a játék oldalánál, és követte szemével a
kisfiút. "Elment" mondtam én. "Elment" visszhangzotta Ő. Két nappal
később teljesen egyedül voltunk a játszótéren. Felmászott a játékon.
Felállt a szélén és kikukucskált az oldalánál: "Elment." szólalt meg,
nézett az üres játszótérre és tudtam, hogy a kisfiút keresi.
--
Ilcsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!