2012. október 1., hétfő

Interiorizáció és tápszer

Cinke, kint szaladgálsz a kertben és hallom, hogy mondogatod magadnak (és a papát is tanítod), hogy " a virágot nem szabad bántani, csak simogatni szabad!" :)
Folyamatosan tapasztalom, hogy teszed magadévá az elveinket, magyarázatainkat, tilalmakat. Persze ezeket nem mindig tartod be, de tudod már, hogy mit szabad és mit nem. Tündéri, ahogyan sokszor figyelmezteted "szidod" magadat miközben tilosban jársz.
Jót, rosszat, szépet és csúnyát, mindent amit tapasztalsz magadba építesz. Vigyáznunk kell mit és hogyan mondunk, hogyan viselkedünk. Nehéz, de nemes feladat ez.
Éles szemű megfigyelő vagy, ajaj de nehéz lesz majd a kamaszkorod;-)!

Lackó, párszor tápszert kaptál mert nem akartál szopizni, legalábbis nappal nem. Éjjel szerencsére igen. A fejés nagyon nehezen ment, és nem is igen tudtam megoldani két ilyen elevenség mellett, mint amilyenek Ti vagytok!Borzasztó érzés volt látni és hallani, hogy sírsz, tudva hogy éhes vagy és én nem tudok segíteni. Szerencsére a tápszer ízlett Neked, elfogadtad, pocakod sem fájt tőle, mindenki megnyugodott. Tegnap délelőtt kaptál újra belőle, azóta úgy néz ki, hogy kezdesz visszatalálni a cicihez. Nem tudom, hogy mi lehetett az oka ennek a "szopisztrájknak" (vagy minek). A lényeg, hogy úgy néz ki, hogy elmúlik:).
Nagyon örülök, hogy most már másképpen tudok gondolkodni tápszerügyben. Nekünk nagyon sokat segített, sőt: a tudat, hogy meg tudlak etetni, nem hagylak cserben olyan biztonságot és nyugalmat aott, hogy szerintem éppen emiatt tud visszaállni minden a rendes kerékvágásba. Tej továbbra is van, hiszen van a családban egy kicsi-nagylány, aki kordában tartja a tejtermelést:)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel várom a hozzászólásokat!