Még több mint két hét hátra van, ennyit még Apa nélkül leszünk. Hiányzik, ezt most még jobban érzem, hogy balesete volt kint. Már harmadszorra hallom Tőle a telefonban a következő bejelentkező szöveget: "Ne ijedj meg, kórházban vagyok...". De igenis megijedek!!! Autóbalesete volt, szerencsére zúzódásokkal megúszta ő is, és a munkatársai is, mert a biztonsági öv visszafogta őket. Egyébként nagy baj lehetett volna, teljesen totálkáros lett a kocsi, frontális ütközés.A lényeg tehát, hogy Apa jól van!!
Nagy sokk lehetett neki, és nem lehetek mellette:(. Nem kellett bent maradnia a kórházban, egy nap pihenő után ma már dolgozik is. Hazajöhetett volna, ha úgy dönt. De marad kint, muszáj. Még én sem tértem magamhoz teljesen, képzelem hát, hogy neki milyen nehéz lehet. De talán kicsit felvidul a bejegyzés hátralévő részétől.
Nagylaci,
Biusnak már nagyon hiányzol, a Te poharadból iszik, hirtelen minden toll "az apáé". A helyedre is szokott feküdni, "az apa párnájára". Emlegeti, hogy "apával nézegettem az albumom". Tegnap elalvása előtt: "Apa nincs itt, messze dolgozik Olaszországban!".
Amikor elmeséltem neki, hogy egy kicsit beteg vagy, és fáj a mellkasod, akkor azt mondta:" a doktorbácsi megvigasztalja, hogy ne sírjon".
Kicsit később nekem meséli:" Apának fáj a melltartója:-DDDD".
Vigyázz magadra!
jesszus!!! :-(((
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy így végződött...ez tényleg sokkoló...még nekem is ahogy olvastam..