Denevér Dóri és Denevér Dani nyomába

..indultunk újra:). Ők az Ősember barlang lakói Szilvásváradon. Jártunk már itt többször is, magához a barlanghoz csak egyszer jutottunk fel eddig. Úgy döntöttünk, hogy ma repetázunk egyet a napsütésben. Fogok jelentkezni képekkel, most még úton vagyunk odafelé. 

Összefoglalni az elmúlt heteket sőt hónapokat nem könnyű. A lényeg, hogy jól vagyunk, sok öröm mellett nehézségeket is megélünk. Bius a negyedik osztályt tapossa, Lackó már másodikos, Ádi elsős nagyfiú. Sok a veszekedés a tanulás körül: nehéz őket rávenni a házi feladatokra, gyakorlásra pláne. A holnap kezdődő digitális tanulásos időszak nem lesz egyszerű, bár ha tavaly valahogy átvergődtünk rajta akkor mennie kell! Bár tavaly Ádám még ovis volt, és bár az iskolás akadályokat ügyesen veszi, mostanra körvonalazódott, hogy erős támogatásra van szüksége.

Bius gyönyörű,  okos, önálló gondolkodású nagylány, pimasz, perlekedő kiskamasz. Művészi tehetsége lélegzetelállító, egyedi stílusú. Öltözködésben, gondolkodásmódjában is megjelenik egyedisége. 

Lackó a szórakozott professzorok professzora, sokszor indulataival küszködő bomba, emellett érzékeny szeretetgombóc.  Igazi könyvmoly: a Ropi naplókon, Ruminin keresztül a Kishercegig olvassa a sorokat, kedvenc kötetei a suliba és olykor a wcre is elkísérik. 

Ádám dacol csak dacol a  világmindenséggel, könnyeiben tehetlenség tükröződik, bújásvágyában szeretet, nevetésében kirobbanó jókedv: sokszor bejósolhatatlanul. Végleteket él meg,megtapasztalja a mindennapokat azok teljes ízében. Felemelő és szorongató lehet. 

Így látom őket színesebben mint a hozzájuk rendelt mozaikszavak, mert azok nem ők. Illetve ők nem csak azok. ADD, ADHD, ASD. Ezekből a kategóriákból ők nem ismerhetők meg, de nekem mégis valahogy segítséget nyújtanak ezek a szavak abban, hogy támogathassam a kiteljesedésüket.

Más: Állatkáink jól vannak, Fickó már hatalmas termetű,  elérte labradorsága maximum terjedelmét ( legalábbis remélem:)), kajlasága határtalan és a szeretet is amivel elhalmoz minket. Önfejű egy karakter.

Csillám is velünk van még, szeretetinfúziót tőle is kapunk. A macskatermészethez hűen olykor elvonul, de ő macskaelődjeivel ellentétben csak rövid időre hagy itt bennünket.

Dörmi és Tyutyu a két kis papagáj is színesíti a mindennapokat, perlekedős egy pár:), de este szerencsére hagynak aludni minket. 

Megérkeztünk közben, majd csatolom a képeket.:)

Végül mire a nemjáró kisvasút nyomvonalán felsétáltunk és a kötelező játszótéri ugrálás is megvolt a Fátyol vízesés megcsodálása után: már csak arra volt erőnk hogy elinduljunk visszafelé, úgyhogy a denevérlakhelyre tett látogatás megint elmaradt. Nem baj megvár!

Ádi a világ ura :)

A maszk is illik hozzá :)

Bonyolult szerepjáték kezdődött, kisodródtam a sztoriból