Mindenütt jó de legjobb itthon tartja a mondás. Ez most ránknézve nem igaz, kicsit elegünk van az itthonlétből. Nemrég igazán kimozdulóssá váltunk, talán ezért is érint mindenkit most ennyire rosszul a bezártság.Tart a betegség még, ami viszont az aktivitásukat ugyanúgy meghagyja, és két aktív gyerek egy kis házban:-P hát..enyhén szólva nem egyszerű eset. Dami is aktivizálja magát, de neki a kis lakás most még az elég világ. Elég hülye, ramaty idő volt mostanság..és még a kertbe sem tudtunk mindennap kimenni. Tiszta bolondokháza van nálunk mostanában. Vagy ezt a mostanságot inkább naívan én gondolom csak. Aki nemcsak a blogon követ minket, hanem abban a szerencsében (?) részesül, hogy személyesen is láthat, lehet, hogy úgy gondolja nálunk mindig ramazuri van.
A betegségről: nagyon erős orrfolyás, ritkán de akkor csúnyán köhögés, kezdődő fülgyulladás ( Lackónál). Dami nagyon klasszul viseli, őt érinti a legkevésbé az egész. Védi az anyatej, amit mostmár nem kizárólagosan kap: egyrészt mert néha sajnos pótolni kell, másrészt pedig elkezdôdött a hozzátáplálás is,( imád kanállal enni) és jól haladunk. ( Erről majd szeretnék írni külön is.)
Az életkor különbözősége illetve a betegség súlyossága miatt nem ugyanazokat a gyógyszereket kapják, rengeteg van... Az Annapetigergő könyv egyik fejezete jut eszembe amikor az anyjuk csinált egy táblázatot amikor a gyerekek betegek voltak, és abba írta fel, hogy kinek, mikor, mit és mennyit kell szednie a különböző gyógyszerekből.Nekem is ezt kéne.
Lackót kapta el a legjobban ez a dolog, ő antibiotikumot is kap. Kicsit érzékenyebb, nyügősebb, de ugyanolyan pörgőmókus és dumafranci. Bius míg így lestrapálva se kér a délutáni alvásból . A legkisebb pedig ugyanúgy felfedez, sikongat és kanalaz mint előtte.
Érzem ( csak nincs időm vele foglalkozni), hogy kicsit gyenge vagyok, mint ha bújkálna bennem valami. Remélem nem bújik elő.
Laci is beteg, pár napig betegszabin van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!