Bius, Lackó és Ádi blogja. Ihlette a szeretet és az a tény, hogy tudom e rengeteg esemény és a szép pillanatok jó része elfelejtődne ha nem rögzíteném.
2014. január 5., vasárnap
Maclura pomifera
Narancseper a másik neve. Olyan mint egy teniszlabda,és ősszel a levelek között nagyon sokat láttunk Biussal.Szedtünk is egyet séta közben, és dísznek kitettük a konyha egyik polcára. Az a séta egyike volt a " lányos programjainknak".
A polcra kitett termés pedig ennek az együttes élménynek a jelképe.
Ma vettem észre, hogy összement, elsorvadt a melegben vagy a párától. Nem dísz már, nem szép, nem különleges. Mégis talán most lett fontos számomra igazán. Eszembe jutott, milyen óvatosan fogtuk meg és kincsként vittük haza. Lányos program, együtt- lét..hogyhogy nem volt idő erre mostanában?! Pedig igényli.
"A nyilvánvaló szeretetet is éreztetni kell, különben
elvész." ( Fable)
"A szeretetet a gyerekek (is) főleg a tetteinken keresztül érzékelik."(Chapman)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!