2013. december 24., kedd

Karácsony

Mindenkinek boldog Karácsonyt! Nekünk a Szenteste nagyon jól sikerült. A legfontosabb az a pillanat volt, amikor Bius kinyitotta a kis szoba ajtaját: izgatott várakozás, örömmel,meglepetéssel vegyes döbbenet. Talàn ezzel tudnàm legjobban leírni reakcióját. Az arcát nem láttam,mert mögötte álltam. De egész testtartásában ott tükröződött az öröm. Egy pillanatig csak állt és nézte a színes fát. Aztán visszanézett ránk. Nem szólt. Mosolya,szeme ragyogása volt a mi ajándékunk.

Macilaci sikított egyet,amikor meglátta a kislabdákat a fa alatt.
Ez is öröm volt, de ebben még nem rejlett benne a beteljesült csodavárás. Ő még nem tudta, hogy ha lenyomjuk a kilincset akkor ott fogja várni csodaország.

Damit pedig szokás szerint csak az érdekelte, hogy hol is van már anya cicije.

2 megjegyzés:

  1. Olyan jól tudod szavakba önteni, hogy szinte ott voltam én is...:)
    Még sok gyerekszem csillogástól szikrázó boldog Karácsonyt Nektek! puszi

    VálaszTörlés

Szeretettel várom a hozzászólásokat!