Nagyon várom már a december 21.-ét, mert akkor Laci korábban jön haza
a melóból és majdnem két hétig itthon lesz. Tud és tudunk pihenni
sokat, ránkfér nagyon! Megbeszéltük, hogy pár kisebb programot
csinálunk majd, sétálni szinte mindennap megyünk, de főként
otthonlévős, együttlevős napok lesznek. Talán néhány igazi alvós nap
is beleférhet. Na ez aztán klassz lenne nagyon:). Egymásra is több
időnk lesz és a kicsik is többet apázhatnak.
Leírom itt is, hogy Bius nagyon örült a Télapónak, illetve az
ajándékoknak. Azt nem akarta, hogy bejöjjön a Télapó. (" Ugye nem jön
be?") Neki így volt kerek, hogy egyszercsak ott voltak az ajándékok. A
csizmáját is örömmel készítette ki. ("Rakjuk ki Lackóét is") Úgy
látszik a Mikulás is laktózérzékeny, csupa olyan dolgot hozott amit
Bius is ehet.
Lackót sem hagyták hidegen az ajándékok: bébiételt kapott (ízlett),
banánt (kedvenc), és meleg zoknit. (puha, jót játszott vele)
Bius ajándékok: filctoll és szépfüzet (alapdolgok nála), csinimini
csajos táska (egész este benne flangált), gyümölcsök és laktózmentes
mikuláscsoki. (finomabb mint a sima). Mi is kaptunk finom gyümölcsöt a
csizmánkba.
Az utóbbi napok új szórakozása a szánkó, ez nagyon tetszik Biusnak.
Tavaly még nem adtuk neki oda, mert még nem tudott ülni. Újra
visszajött tehát egy csipetnyi gyerekkor, mert a régi szánkómat
vetettük be. Nagyon klassz kis háttámlás szánkó, csak a lemez jött le
róla, de Apa csinált újat rá. Persze jövőre már a nagy szánkó lesz
befogva.
Maci hátrafelé halad, kitolja magát, szóval beindult a
helyváltoztatás. Persze ez nem az átlagos mozgásfejlődés tudom. De
önmagához képest fejlődik és ez a legfontosabb. Volt egy időszak,
amikor úgy éreztem, hogy nem történik semmi. De valószínűleg csak az
erőt gyűjtötte. Tervezem, hogy bevetem az ugróhintát. Ennek szerintem
nagy fejlesztő szerepe van. Nem várom meg, hogy ülni tudjon, mert az
ki tudja, hogy mikor lesz. De éppen azért mert még nem tud, nagyon
rövid időre fogom csak bevetni. Ha nem fog tetszeni neki, akkor
hagyom.
Egyébként be nem áll a szája, beszéd terén óriási a fejlődés.
jaj, istenkém mennyit írtál...???? Nagyon örülök neki, és jól elszégyelltem magam, hogy ennyire ritkán jövök olvasni...most már nincs is időm, de majd pótlok, millió pusz nektek, édesek a srácok, kutyafuttában a fotókat azért végignéztem...:-))
VálaszTörlés