Annyi új szót mondasz Bius, hogy nem is igaz. Azt, hogy "anya" is mostanában kezdted el, és mondod, amikor meglátogatsz, mondod amikor telefonálsz, mondod állítólag otthon is sokat. De furamód engem mégis az hatott meg, és az erősítette fel még jobban a hiányodat, hogy a "mivel mostál kezet?" kérdésre nagyon aranyosan rávágod, hogy "szappannal". Amikor egyik nap meglátogattatok ezzel az új tudománnyal fogadtál. Lehet, hogy azért érzem ezt, mert ez tényleg annyira új fejlemény, és naponta annyi ilyen adódik, ami hozzám csak utólag jut el. Ez a legrosszabb, hogy nem élhetem át az első pillanatot, amikor először kimondod. Persze tudom, hogy lesz még sok ilyen pillanat, amit megélhetek, de ez jelenleg akkor is rossz.
Apropó: látogatás. Szinte mindennap jöttök és ezek a látogatások létfontosságúak. Nekem is, de főleg Neked, akinek kicsiként én voltam/vagyok a biztos pont és akinek szüksége van arra, hogy fizikailag hús-vér valómban lásson, érezzen, hozzám bújjon. Sokan mondták és mondják, hogy nem jó ez így, de mi ketten tudjuk Bius, hogy nincsen igazuk!Néha kimarad egy-egy nap, mert anyagilag egyszerűen nem lehet bírni, és akkor Apa is tud kicsit szusszani. Drága vagy, ahogy cicizel és feltankolod magad a szeretetemmel. És Lackót sem felejted el, puszilod és simogatod őt, akárhányszor találkozunk.
Annyira átérzem ezt a hiányt, amit megéltek egymás nélkül... :(
VálaszTörlésÍgy ahogy írsz róla, csak csorog a könnyem, és nagyon nagyon igazad van, tényleg kell ez, ha fáj, akkor is...:')
VálaszTörlésMi az amire azt mondják, hogy nem jó így??? Hogy inkább ne is találkozzatok, úgy jobb, vagy miii??? Na neee...
VálaszTörlés