2012. február 4., szombat

Lackóhoz

Kisfiam, Anya jól megijedt ám tegnap! Eléggé cipekedős- tevős-vevős nap volt ez, és Te kevesebbet mocorogtál, mint szoktál . Délután és este egyáltalán nem mozogtál.Ráadásul meg is fájdult a pocakom estére. Aggódtam, hogy minden rendben van-e odabent. Rátettem a kezemet a pocakomra, és kértelek, hogy egy iciripicirit mocorogjál, hogy megnyugodhassak. A kérés, vagy az érintés, vagy inkább mindkettő hatására, rögtön elkezdtél párat rugdalózni, úszkálni! Kismackó, köszönöm szépen:-)!

Most már hallod a hangunkat és már meg is tudod különböztetni az idegen hangoktól. Gondolom Bius sikongását volt a legkönnyebb megjegyezni:)! És azt érzed, hogy néha nem én simogatlak, hanem Ő? Mostmár reggelente köszön Neked, megpuszilja és simogatja a hasamat. Nos, az a kis gyengéd érintés az Ő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel várom a hozzászólásokat!