2023. május 7., vasárnap

Magdi


Hiányozni fog kimondhatatlanul. Őt szeretni, barátságát ajándékba kapni, Vele dolgozni, Tőle tanulni kiváltság volt. Szelídségét és az elfogadást amit mindenki iránt tanúsított szívembe zárom mindörökké.

Isten Veled, legyen a föld könnyű Neked drága barátnőm!


Ki volt Ő?

Sokszor varázspálcát vár el a külvilág, gyors változást, a "megoldás" közlését, hogy ha gyermeke támogatásra, segítségre szorul. Azt hittük sokáig, hogy varázslat márpedig nincsen. Egészen addig, amíg meg nem ismertük Őt. Gyönyörű, ékköves varázspálcája volt: nagy tudásból, hiteles szakmaiságból álltak az ékkövek és a gyermekek egyediségének tisztelete, az elfogadás és a szelídség voltak a köveken a csillogás.

 Ezzel a varázspálcával megérintett sokakat, felnőttet és gyermeket egyaránt: és a hozzáfordulók érezhették van remény, van lehetőség a fejlődésre. Magdi elszántsággal dolgozott és minden helyzetről azt vallotta, hogy lehetőségeket hordoz, mindenből lehet tanulni, lehet fejlődni.

Megtalálta az utat minden gyermekhez, és az ékkövek fénye tükröződött a gyerekek szemében is: örömmel jártak hozzá, csillogott a szemük a Tőle kapott érzelmi támogatástól, elismeréstől.

Minket felnőtteket is megajándékozott tudásával, támogatásával, meglátásaival. Akit pedig a barátjának fogadott, az hatalmas kincset kapott. Így jött létre egy kis egymást segítő közösség is belőlünk, felnőttekből.

Ki volt Ő? Ajándék volt Ő maga is. Varázsolni tudó, hiteles ember.

Fájó szívvel búcsúzunk tőle.

A szeretet " k"- betűvel kezdődik

Kupola, kéz, karalábé és kuka

Egy éve hordozom magamban ezeket a szavakat és gondolatokat. Egy újabb veszteség kellett, hogy a felszínre törjenek.

Szavaid mögött mindig tettek álltak, de tetteidet nem mindig kísérték szavak. Nem is kellett, mert értettük üzenetedet, értettük szeretetedet. 

Őrzöm, közös életösvényünk kezdetén a kisgyermekkorom kupolavadászó sétáit: amikor felemeltél, hogy megérinthessem a kerítések díszeit. Ha kellett százszor is.

Őrzöm, az ösvény legvégén erős kézszorításodat, benne rengeteg kimondatatlan de pontosan értett üzenet.

Őrzöm, a zsenge, friss, nyers karalábé finom ízét, mert a készülő leveshez felvágott finom zöldség legjavát mi kaptuk kóstolóba, te a fás, szálkás részét tetted félre magadnak.

Őrzöm, a kuka képét is. Nem értettem, miért teszed a megrakott kukát plusz erőfeszítéssel távol a kapunktól, pontosan a  szemközti kukával egy vonalba. Most már értem. Könnyebbé tetted egy másik, számodra ismeretlen ember munkáját. Odafigyeltél a másikra. 

Őrizlek a szívemben, beszélek Rólad szóban és írásban, de amire törekszem, hogy tetteimben tükröződjön mindaz, amit Tőled tanultam. Mert az igazi szeretet az cselekvő szeretet.

Hiányzol Apu! A Tőled is  kapott szeretettel élek tovább. 








2022. február 4., péntek

Megannyi történés, gyorsvonat



 Nagyon régóta ott volt a fejemben, hogy írok ide, és gyűjtöttem is  a gondolatokat. Annyi jó dolog és szépség és megannyi bánat, nehézség ami átszőtte a mindennapokat. Magamhoz sem tértem még, leírni sem lehetett volna mindezt, száguldás volt a 2021-es év. Karanténhegyek, Ádám első éve az iskolában, az iskola majdnem-otthagyása, Balatonfüred ki tudja hányadszor családilag is és Adriékkal is.., búcsú Csili cicától, Nudli az új családtag..., új tanév, új munkahelyek, váltások és változások, új év, új remények és új fájdalmak...nem is gyorsvonat hanem hullámvasút...

Beszéljenek a képek inkább!