Nagy csaták zajlanak Biussal, főként a tanulás terén.
Szeretlek Bius! Ha majd egyszer felnőttként ezt visszaolvasod elcsodálkozol majd: "Jé, ilyen voltam? 10 és fél évesen ennyire határfeszegető? Anyát türelemre tanító?Ennyire nem éreztem jól magam a bőrömben, vagy "csak" az iskolát és a tanulást utáltam?"
Szerintem visszagondolva Te sem fogod tudni ezt, de valószínű most sem tudod. Fejtsük meg együtt, és hagyjuk magunk mögött ezt a nehéz időszakot! Szeretnélek vidámnak, kiegyensúlyozottnak látni! Olyan változatos arcaid vannak, de mostanában kevesebb a mosoly. Azért most is akad, íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szeretettel várom a hozzászólásokat!