2013. január 27., vasárnap

Már régóta meg akartam írni, hogy...

....
-Lackónak már két foga van:). Az egyik már félig kibújt, a másik nemrég tört át. Keze állandóan a szájában van, de mostanában nem nyálzik annyit.

- egyre többet beszél, harsány férfihangon mondja a magáét, olykor rikoltozik is

- a négykézlábon való ringatózás óta sajnos semmi nem történik a mozgásfejlődés terén. De elkezdtük a játékos tornát nála is, biztosan belendíti őkelmét.

-imádom, imádom és imádom, annyira klassz kis ember, szépséges kívül- belül. Néha azt érzem, hogy nem tudok annyit törődni vele, de aztán mindig megoldom valahogy mégis hogy csak rá koncentrálhassak. A tornát nem számítom, csak azt, amikor édes semmitevésben vagyunk.

-Bius egyre többet énekel, mondjuk ez eddig is így volt. Inkább talán azt kellene írnom, hogy fellép. Ugyanis szinte mindent mikrofonként használ, beleénekel, megtapsolja és megtapsoltatja magát.

-megérkezett a féltékenység is. Nagyon nagyon jó, hogy a tesó érkezése miatti féltékenységet, és "sokkot" el tudtuk kerülni anno.Most viszont itt az elkerülhetetlen, ami minden testvér életében jelen van, talán soha el nem múlik százszázalékosan. Most Ő Bius baba: aki sokszor inkább ölben cipelteti fel magát a lépcsőn, aki kisbabát játszik, aki ugyanúgy hintázik négykézláb, mint Lackó. Nem lehet könnyű neki, igyekszem amennyire lehet azzá tenni.

- a szobatisztaság téma nem érdekli még egyáltalán. Talán már tavasszal sikerül előrehaladni ezügyben,  ha nem akkor ott a nyár. Nem hajt a tatár.


-továbbra is lesznek majd bejegyzések, amik E/2 -ben szólnak majd a gyerekekhez, de a legtöbb bejegyzés így fog íródni E/3-ben róluk. Most hogy ketten vannak már nehéz lenne tartani a régi stílust, pláne ha itt lesz a legkisebb. Akkor már tuti belezavarodnék...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel várom a hozzászólásokat!